Az elmúlt 30 év sífelvonó-balesetei

A mai modern felvonók rengeteg biztonsági felszereléssel vannak ellátva, a vezérléseket bonyolult, többszörösen túlbiztosított számítógépes rendszerek felügyelik és üzemeltetik, természetesen emberi beavatkozási és felülbírálati lehetőséggel. Balesetek mégis történnek, leggyakrabban nem megfelelő tervezésnek, anyaghibának, anyagfáradásnak, külső fizikai behatásnak (repülőgéppel, helikopterrel való ütközés) a következtében. Az alábbi kronológia a teljesség igénye nélkül mutat be az utóbbi harminc év sífelvonó-balesetei közül néhányat.

1976. március 9-én az olaszországi Cavalese síközpontban zuhant le egy kabin kábelszakadás miatt. A 213 méteres zuhanás következtében 42 ember halt meg, egy 14 éves kislány a csodával határos módon túlélte a balesetet. A baleset okaként a hibás karbantartást és üzemeltetést jelölték meg, de más források egy alacsonyan szálló katonai repülőgépet jelölnek meg lehetséges okként.

1976. március 26-án a coloradói Vailben két kabin szakadt le a drótkötélről, több mint 100 láb (kb. 30 m) magasságban, négy halottat követelt a baleset.

1978. április 16-án Squaw Valleyben hárman haltak meg, és sokan szenvedtek súlyos sérüléseket, amikor a kabin lecsúszott a drótkötélről, de nem zuhant a földre, mert a segéddrótkötél megtartotta, mielőtt földet ért volna. A mentést megnehezítette a hóvihar és az, hogy a többi kabinban rekedt síelőt is ki kellett menekíteni.

1985. december 14-én a coloradói Keystone síterületen a Teller ülőszékes felvonó szakadt le, 15 méteres magasságból 60 síelő zuhant le, mindannyian súlyos sérüléseket szenvedtek, halálos áldozat nem volt.

1992. január 29-én a karintiai Nassfeldben ugrott le egy sífelvonó drótkötele a vezetőkerékről, sokan zuhantak le, négy halott, és számos súlyos sérült volt a baleset mérlege. Több mint 100 embert kellett lemenekíteni a felvonóról.

1993. december 19-én a tiroli Pitztalban két gondolakabin összeütközése egy ember halálát okozta, a baleset oka emberi figyelmetlenség volt.

1995. december 23-án két emberéletet követelt a brit-kolumbiai Whistler Mountain síközpontban történt baleset. Négy darab ülőszék szakadt le, a hiba oka itt a rosszul tervezett felfogatószerkezet volt.

1996. december 14-én a svájci Riederalpban három gondolakabin zuhant le, egy svájci síoktató halálát okozva.

1996. december 23-án a kanadai Whistler Mountain síközpontban négy darab ülőszék szakadt le a drótkötélről és zuhant 30 láb (kb. 9 m) magasságból a földre.
Több másik ülőszék lecsúszott a drótkötélen és összeütközött, két síelő meghalt, további tíz súlyosan megsérült. Az eset kivizsgálása után az üléseket a drótkötélhez rögzítő szerkezetet jelölték meg a kiváltó okként.

1997. január 5-én a karintiai Goldecknben öt ember súlyosan megsérült, amikor egy rosszul szerelt csapszeg leugrasztotta a vezetőkerékről a felvonó drótkötelét.

1998. február 3-án a síliftek történetének egyik legszörnyűbb balesete történt az olasz trentino tartománybéli Cavalese közelében található Mount Cermisre vivő nagykabinos felvonóval. Az amerikai Richard Ashby kapitány, pilóta EA-6B Prowler típusú gépének függőleges farokvezérsíkjával elvágta a felvonó drótkötelét, amely ezután 19 síelővel és a felvonókezelővel 112 méteres magasságból zuhant le. Az esetnek nem volt túlélője. A pilóta elmondása szerint a rendelkezésére álló katonai térképen nem jelölték a felvonót. A pilóta 182 méterrel alacsonyabban repült a minimális megengedett repülési magasságnál.

A síelés történelmének eddigi legnagyobb katasztrófája 2000. november 11-én történt az ausztriai Kaprun síterepen. Az Alpincenterhez vezető alagútban haladó hegyi vasút kigyulladt és a több mint 1000 C°-os tűzben teljesen kiégett. A balesetnek 155 halottja, és sok sebesültje volt. A tüzet egy tervezési hiba miatt a fűtőventillátortól begyulladó hidraulikaolaj okozta.

2001. február 24-ről 25-re virradó éjszaka az alsó-ausztriai Semmering-Hirschenkogel síterületen a viharos szél következtében elszakadt a nyugati duplaüléses sífelvonó drótkötele, az esetnek nem volt halálos áldozata, sem sebesültjei, mivel éjjel történt.

2004. október 13-án az ausztriai Gmundenben egy üres gondolakabin félig lekapcsolódott a drótkötélről és 150 métert visszacsúszva nekiütközött egy másik kabinnak, amelyben két utas tartózkodott (egy nagymama és unokája), az ütközés erejétől a kabin ajtaja kinyílt, a kislány pedig nyolc méter magasról a parkoló betonjára zuhant.

2004. november 8-án az argentínai Bariloche síterepen csúszott - a drótkötélen a rögzítőszerkezet hibája miatt - egymásba négy darab négyszemélyes ülés, az utasokat kimentették.

2004. november 12-én a franciaországi Tignes-ben a La Grande Motte felvonó 90 emberrel lekapcsolódott a fő drótkötélről, a baleset nem követelt áldozatokat és sérülteket, az utasok kimenekítése két órán át tartott.

2004. november 15-én délután 113 embert szabadítottak ki a hegyimentők egy kabinos felvonóból az ausztriai Söldenben, miután a heves széllökések miatt a sífelvonó megrekedt a kötélpályán. A helikopterek az erős szél miatt nem szállhattak fel, így a gondolákban rekedt síelőket egyesével, kötelek segítségével mentették le. Mindez 3000 méter fölötti magasságban, rendkívül zord időjárási viszonyok között történt. Bár a mentés közel 8 órán át tartott, senki nem sérült meg. 

2005. szeptember 5-én kilenc ember vesztette életét, amikor egy betontömböt szállító helikopterről a síliftre zuhant a súlyos szállítmány a nyugat-ausztriai Tirolban. A kabinos felvonó tele volt fiatalokkal, akik a söldeni gleccserpályákhoz igyekeztek. A helikopter egy távvezeték építkezési területhez szállította a betontömböt, amikor az a felvonóra zuhant és a felvonó egyik kabinját azonnal lesodorta a drótkötélről, másik két kabint pedig olyan erős rázkódás ért, hogy a benne utazók azonnal kizuhantak. A hírek szerint az összes áldozat ebben a két kabinban utazott. Az áldozatok nagy része gyermek és fiatalkorú.

A sielok.hu összeállítása