Mire kell figyelni a síruházat kiválasztásánál?
Nehéz feladat az ideális síruházat definiálása, mivel sokféle gyártó még többféle szabadalma és az aktuális divat irányzatok nagyon tarkítják a piacot. Mégis megpróbálkozom ezzel - hangsúlyozom- a teljesség igénye nélkül. Ennek oka, hogy rengeteg speciális anyag létezik, melyek nevét - mivel nem vagyok ruhaipari szakember - csak néhány esetben ismerem. A sokrétűséget bizonyítandó elég csak azt átgondolni, hányféle ruhadarabról kell szót ejtenünk -a zoknitól a kabátig. Először is ne felejtsük a legfontosabb szabályt: rétegesen öltözködjünk és mindig az időjárásnak megfelelően. Dideregni sem jó, de főni a saját izzadságunkban sem kellemes. >> Bővebben a réteges öltözékről
Alsó ruházat
Nagyon fontos dolog, hiszen több funkciója van. Elsősorban a megfelelő nedvszívás, mivel ezek a ruhadarabok érintkeznek közvetlenül a bőrfelülettel. Tévhit, hogy a pamut a legjobb választás. A PAMUT jó nedvszívó képességű, de sportolás közben pláne alsóruházatként viselni mondhatni TILOS, mivel mindennemű nedvesség azonnal elzárja a levegőző-képességét. Ezt sok sportoló tudja, sok nem. Az egészsége múlhat rajta kivételes esetben. Például hidegben gyönyörűen meg lehet fázni, ha pl. fut az ember hegyre fel/le, vagy éppen kerékpározik. Visszafelé lehül a külső ruházat, és ha nedves a bőr felülete, akkor az illetőnek garantált a megfázás. Ki lehet próbálni, 2-3 thermofölső sem tudja visszamelegíteni az inaktívvá vált vastagon nedves testet!) -- Erre számos példa van sajnos, a hobbi-sportolók emiatt betegednek meg könnyen. A pamut hiába nedvszívó, de a nedvesség továbbadására képtelen, ráadásul a felületén megtartja a vizet: ha hozzáérek, vizes leszek. A legalsó rétegnek pont az a feladata, hogy a NEDVESSÉGET ELTÁVOLÍTSA A TESTTőL úgy, hogy NEM SZÁRÍTJA KI. Na erre a legalkalmatlanabb a pamut ill. a hagyományos műszálas anyagok, amik szárítanak, dörzsölnek. (pl. sok olcsó tornadressz, kommersz testhezálló ruházat anyaga)
Legalulra speciális szintetikus alsóruházat való, kifejezetten bőrbarát, és egyetlen feladata, hogy a rákerülő nedvességet azonnal kitaszítsa magából a KÖVETKEZŐ anyagnak. Na ez már lehet pamutpóló, vagy egyéb nedvszívó anyag, bár itt is javasolt nedvesen is lélegző anyagot használni, de nem kötelező. Ez a legalsó réteg vízátemelő tulajdonsága ellenére nem szárítja ki a bőrt, ezért is kerül annyiba. (Egyetlen póló vagy nadrág 4-8ezer Ft típustól, tulajdonságtól, kiképzéstől függően, az ár nem a minőségét, hanem a funkcionalitását takarja.)
Sízokni
Nem is gondolnánk, hogy ruházatunk egyik legfontosabb eleme a megfelelő sízokni! Ha a zokni anyaga, szövésének módja nem megfelelő, sok problémánk akadhat a lábunk táján. A jó zokni pamut (ez igaz a hétköznapokra is!), valamint a szára teljesen sima, vagy csak alig bordázott. A kevert, vagy teljesen műszálas zokniba könnyen befülled a lábunk, és mivel a sícipő hermetikusan zárt, szinte biztos, hogy begombásodik. Az ezzel járó szagról pedig azt hiszem nem érdemes külön beszélni. A zokni szárának kiképzése pedig azért fontos, mert a bordázott zoknik fokozottabban hajlamosak a begyűrődésre, ezzel fájdalmas feltöréseket okozva, leginkább a sípcsonton. Ha módunkban áll, lehetőleg szerezzünk be térdzoknit, mivel az nem tud "becsúszni" a cipő szárába.
Pulóver
Amit mindenki tud: kell legalább egy sípulcsi. Az üzletekben rengeteg fajta pulóverrel találkozhatunk, különféle anyagokból varrva. Azonban a lényege mindegyiknek ugyanaz: meleget, nedvszívást és egyúttal szellőzést biztosítani, "lélegezni" hagyni a testet. Ezeknek az anyagoknak talán a Polartek a legismertebb tagja. Ebből készül szinte minden: pulcsi, mellény, sapka, sál, stb. A polartekből érdemes több fajta vastagságú pulóvert vásárolni, így ezeket kombinálva szabályozhatjuk ruházatunk melegségét. Jó megoldás még -és személy szerint én még mindig sokszor használom- a nagymama által kötött "házipulcsi". Bármelyik megoldást választjuk, ügyeljünk arra, hogy mindegyiknek legyen magas nyaka. Ez lehet még kombinálva a praktikus zipzárral, enyhe időben nagyon jól jön egy kis szellőzés.
Síruha, anorák
A síruháknak alapvetően két válfaja van: az overall (kezeslábas) és a külön nadrágból és kabátból álló együttes. Hogy melyik a jobb, megoszlanak a vélemények, de szerencsére egyre objektívebb a megítélés. Sokan a divat szerint öltözködnek, az igényesebbek ezt ötvözik a praktikummal - mint tudjuk, sajnos sokszor kizárja egymást a két dolog. Véleményem szerint szerencsésebb megoldás külön részekből álló síruhát vásárolnunk (össze is válogathatjuk), mert az overallnak két nagy hátránya van. Először is: ha a hegy tetején, mindentől távol ránk jön a szükség, meglehetősen kényelmetlen a félig levett ruhában elvégezni a dolgunkat. Másfelől ha betérünk egy étterembe, pihenőbe -ahol sokkal melegebb van, mint a szabadban-, szintén nem tudunk kulturáltan, kényelmesen megválni ruhánktól. Mindemellett hallottam már olyat is, hogy valakinek fázott benne a dereka. Azt viszont kétségtelenül el kell ismerni, hogy egy jófajta kezeslábasba nagyon nehezen jut be a hó. Esés után nem kell zipzárjainkat lehúzva kibontani a kabátot egy kiadós hótakarításra.
A két különálló részből álló ruhák az előbb említett szempontok alapján is jobbak, de van még más előnyük is. Bővebb kabát esetén a réteges öltözködést is jobban meg tudjuk valósítani, de a számtalan zseb pakolhatóságát is meg kell említeni. A jobb kabátok komoly szellőzőkkel vannak ellátva (pl. kinyitható a hónaljnál), valamint kivehető a bélésük is. Ezek általában kívülről impregnált anorákból, gyöngyvászonból, vagy esetleg dakronból készülnek. Gondoljunk arra is, hogy a ruhának nem csak a hideg ellen kell védenie testünket, esések tucatját kell kibírnia! Az anyaguk varrott, de a nagyon profi kabátok összeeresztései forrasztottak, mint a hegymászóké, ezáltal még a csepegő víznek is ellenállnak és nehezebben szakadnak. A kabátok belseje jobb esetben a már említett polár (vagy valamilyen hasonló, lélegző, pl.: Thinsulate) anyagból készülnek, biztosítva a meleget és a szellőzést egyaránt. Rosszabb esetben az egyszerű vatelinnel találkozunk, ami mindenre jó, csak síeléshez nem igazán, hamar átázik.
Kabát
Ha kabátot szeretnénk vásárolni, két fajtával fogunk találkozni. Az egyik, kevésbé szerencsés forma a 1/2-es, mely derékban végződik, ezáltal nem védi az ülepet, vesénk tájékát is éppen csak. A jobbik forma a 3/4-es, mely sok esetben derékban is összehúzható. Az alját összehúzva kizárjuk a havat, a derekánál karcsúsítva pedig növelhetjük karunk, felsőtestünk mozgásszabadságát. Mindegy, melyik fazonról beszélünk, a nyakat kellően védenie kell! Hasznos kiegészítő lehet a bélelt, vagy bélés nélküli kapucni, szerencsés esetben levehető, vagy a kabátba bedugható.
Nadrág
A nadrágnál hasonló a helyzet, annyi különbséggel, hogy bejön a képbe még egy anyag. Ennek pontos nevét nem tudom, de a régi szörfruhák anyagára, a neopren-re hasonlít. Az ebből készült, szűk nadrágok a Jet nadrágok. Ismertetőjelük, hogy lábra simulnak, száruk viszont erősen trapéz fazonú, hogy elférjen alatta a cipő. A szárában kamáslinak kell lennie, a cipőre ráhúzva kiszorítja a havat. A szár továbbá erősítve kell, hogy legyen a belső oldalon, így nem vágja el a léc éle. A külső oldalon mindig van rajta zipzár, így szorosan ráhúzható a kamásli fölött a cipőre. A Jet nadrág létezik kantáros és kantár nélküli kivitelben egyaránt. Sokan részesítik előnyben a mai napig, pedig az egyik legrégebbi, ma is használt anyag és fazon. Rugalmassága miatt számos előnye van: együtt mozog a test a nadrággal, az izmok jól átmelegednek benne, de nem izzadnak bele, persze nem ez a fajta anyag nyújtja a legteljesebb védelmet az esőben. Áruk borsosnak tűnhet (a jobb jet-nadrágok ára 20-30 ezer Ft között van), bár ha átgondoljuk, hogy mivel a kantárja állítható, és a hossza akár 6-10 cm tűrést is megenged, tehát ha nől a gyerek, attól még több szezonban is használhatja a nadrágot, így jobban megtérül az ára. Másik előnye, hogy elasztikussága miatt a plusz kilók még elférnek benne kényelmesen:-). Vásárláskor figyeljünk arra, hogy ebből a nadrágból rövidebb kell, mint a normál sínadrágból, ugyanis hozzá kell számolni a bakancs magasságát, mert ha a nadrágszár túl hosszú, akkor megtörik. >> Bővebb info + fotók találhatók a JET nadrágokról ezen az oldalon.
Manapság sokkal elterjedtebbek az anorák, gyöngyvászon, vagy dakron nadrágok. Az esetek többségében tökéletes védelmet nyújtanak, ritkán szakadnak. Gyakorlatilag a szél nem fúj át rajtuk, a vízhatlanságra ugyanaz vonatkozik, mint a kabátokra. Ideális esetben itt is megtalálható a zipzár, vagy a patent a lábszáron. A kamásli szerepe itt hatványozott, mivel a bővebb száron gyorsan bejut a hó, ami igen kellemetlen! A gyengébb nadrágokat sajnos sokszor kivágja a léc éle, ezért lehetőleg a védelemmel ellátott nadrágot vegyük meg - még ha drágább is valamivel. A fazont illetően egyre nagyobb teret hódít a snowboard divat formavilága, amely egyúttal általában erősebb anyagot is jelent. A "boardos", bővebb fazon nagyobb mozgásszabadságot nyújt, bár ezt a Jet nadrág az elasztikussággal kompenzálja.
Síkesztyű
Nagyon figyeljünk oda a síkesztyű kiválasztásánál! Az olcsó húsnak itt majdnem mindig híg a leve! Az olcsó kesztyűk 2-3 hét síelés után tönkremennek. A jó kesztyű készülhet bőrből, valamint a síruháknál említett anyagokból, viszont miden anyagnak erősítve kell lennie. A legjobb anyag erre a már sok helyen jól bevált kevlar, amely ha nem is teljesen kopásálló, de sokáig óvja kesztyűnket a sérüléstől. A kesztyű mindig ugyanott rongálódik meg: a varrás mentén kifoszlik, így pillanatok alatt használhatatlanná válik, valamint a bot markolatával érintkező rész kikopik. A kevlart a teljes fogófelületre varrják, olyan helyekre, ahol tenyerünk aktívan érintkezik a bottal, vagy a húzós felvonó rúdjával. A még komolyabb kesztyűknél az ujjakat is beburkolják, ezáltal hasonlóan néznek ki, mint a snowboardos kesztyűk. Ilyeneket használnak a freeride-os síelők, mostoha körülmények között sokat segít rajtuk. De egyre több carver is ilyen kesztyűt használ, mivel tenyerüket sokszor leteszik a hóba, az éles hókristályok a hagyományos kesztyűt gyorsan tönkretennék. Ezeknek a kesztyűknek fontos kiegészítése a megnyújtott "bebújó" szár, mely a kabátra húzva összehúzható, vagy tépőzárazható, ezáltal hermetikusan elzárja a csuklónkat a hidegtől, hótól. Bélésként szinte kizárólag a jól bevált Thinsulate bélést alkalmazzák, komoly kivitel esetén plusz belső kesztyű is lehet.
Sapka
A sapkákat sokan nem szeretik, mégis használják. Nagyon jól teszik! Még a legsilányabb sapka is védi a fejbőrt és fontos, hogy rá tudjuk húzni a fülre is. Vékony sapka még késő márciusi síeléskor is viselendő. A hajhagymák könnyen megfáznak, ráadásul ennek kárát nem is azonnal tapasztaljuk, hanem 1-2 hónap múlva: elkezd hullani a hajunk, általában a homlok környékén. Enyhe időben soha nem szerettem sapkát húzni, de saját bőrömön tapasztaltam, amikor 20 éves koromban elkezdett a homlokom felfelé kúszni és húszasával jött ki a hajam, amikor beletúrtam. Azóta legalább baseball sapkát hordok, és hogy a simléder ne zavarjon, hátra fordítom. Hidegebb időben kiemelten fontos a fülek védelme. A menetszél és a hideg összhatása hatványozottan érvényesül! -10°C-ban, erős szélben már fagyási sérülések keletkezhetnek. Tipikus jele, amikor bőrpír keletkezik és meleg helyre (pl. büfébe) lépve lassan égő érzés lép fel. Ez még nem jár következménnyel, de pl. középfülgyulladást is okozhat a hideg szél. Ha síelés után 1 héttel viszont lehámlik fülünkről a bőr, biztosak lehetünk benne, jól megfagyasztottuk valamelyik hideg napon. A hidegben viselendő sapka tehát óvja fejünket, fülünket a széltől, nagyobb hidegben (pl.-20°C) pedig esetleg az arcunkat is (ha ezt nem takarja, jó a felhúzott sál is). Hölgyek körében elterjedt még a bolyhos fülvédő, jópofa megoldás. Férfiaknál ennek a fület védő fejpánt felel meg, melyet szintén a hölgyek kezdtek erre a célra viselni.
Szemüveg
Erről a témáról sokat lehet beszélni, mivel a rendelkezésünkre álló szemüvegek skálája nagyon széles. A legfontosabb tényező azonban minden esetben a szenünk megfelelő fényvédelme. Régóta ismert a sarkkutatók, hegymászók körében, hogy a hóról visszaverődő napfény hozzáadódva a fentről érkezővel, hóvakságot okoz. Ezt a fény ibolyán túli sugarai okozzák, melyek egyébként is káros hatásúak lehetnek az élővilágra. Ilyenkor minden esetben a szem kötőhártyája gyullad be, komoly kínokat okozva tulajdonosának. Ha ez bekövetkezett, a szem fehérje rózsaszínes-vöröses színre vált, folyamatosan könnyezünk és még a 40 wattos izzó fénye is erős fájdalmat okoz! Ezeket a kellemetlen tüneteket elkerülhetjük, ha olyan szemüveget viselünk, mely kiszűri a fény UV-tartományát. Figyelem! Soha ne síeljünk üveg lencsés napszemüvegben! Ha arcunkra esünk, az üvegszilánkokra törhet, és súlyosan károsodhat tőle a szemünk. Ezért fejlesztették ki a polikarbonát lencséket. Ezek nem törnek, viszont fénytörési tulajdonságuk közeli az üvegéhez. Ha megfelelően kezelték a lencse felületét, még a karcosodás is sokáig megelőzhető. A másik lencseanyag -mely a legprofibb megoldás-, az ásványüveg. Nagyon kemény, gyakorlatilag törhetetlen és karcálló. Egy hátránya van: az ára. A szemüveg kerete lehetőleg nem rideg műanyagból, esetleg szintén polikarbonátból legyen. Ha ebben tanácstalanok vagyunk, elegendő megbizonyosodnunk arról, hogy a keret tapintásra lágy-e, esetleg rugalmas-e? Ha igen, a keret sem fog szilánkosan törni.
Az alábbi márkákban garantáltan nem fogunk csalódni: Smith, Cébé,Oakley, Dirty Dog, Polaroid, Carrera, Uvex, stb.
Maszk
A végére hagytam a klasszikus síszemüveget, a "maszkot". Gyerekkoromban emlékszem, büszkén viseltem az akkoriban menőnek számító, sajt rugalmasságú, csehszlovák Okula szemüvegemet. Pedig rengeteget küzdöttem vele, mivel állandóan párásodott, de nagyon. Még most is van belőle a szekrény tetején 2-3 garnitúra emlékbe. A maszk teljes védelmet nyújt. A fényvédelmen kívül védi az általa takart részt a bevágó széltől, hótól. Nagy hidegben még a sálat is "befoghatjuk" az alsó pereme alá, így arcunkból semmi sem látszik ki. Fontosnak tartom, hogy a napszemüveg mellett legyen egy "igazi" síszemüveg is, mert hiszen havazás esetén a napszemüveg teljesen használhatatlan, a síszemüveg viszont véd a szembe csapódó hópelyhektől is. Több színű lencsével kaphatók, ezért az én megoldásom az, hogy ha köd van, vagy havazik, sárga lencsés síszemüveget használok, mely kiemeli a kontúrokat, kontrasztosabbá teszi a látott képet. Ha valaki állandóan ragaszkodik a maszkhoz, választhat fényre sötétedő, folyadék kristályos síszemüveget is.
Árva Péter írása |
AJÁNLOM AZ OLDALT
